Az Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szükségessége, célja
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (vonatkozó rendelet [1]) 2. számú melléklete sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyeknél minden esetben egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatására van szükség.
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás célja az, hogy a tevékenység végzésének helye szerint illetékes felügyelőség meghatározza az érintett tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán (BAT – Best Available Techniques) alapuló intézkedéseket. Az eljárás lefolytatását követően kiadott engedély integrálja az egyes környezeti elemekre vonatkozó környezetvédelmi követelményeket, ezért nincs szükség az egyes szakterületi engedélyezések külön lefolytatására.
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megkezdése előtt a tevékenység végzőjének el kell készíttetnie az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet, amely tartalmi elemeit a vonatkozó rendelet [1] 8. számú melléklete tartalmazza. Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem elkészítését csak környezetvédelmi szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő végezheti (vonatkozó rendelet [2]). Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás a környezethasználó kérelmére indul, amely eljárás lefolytatására az illetékes felügyelőségnek (nettó) 90 nap áll rendelkezésére.
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megkezdését követően a felügyelőség hirdetményt (közleményt) tesz közé az eljárás megindításáról, továbbá a telepítés helye szerinti település jegyzőjének is megküldi a közleményt és a benyújtott dokumentációt annak érdekében, hogy a vélhetően érintett közvélemény is értesülhessen az eljárás megindításáról és megtehesse az észrevételét a tervezett tevékenységgel és hatásaival kapcsolatban. Az eljáró felügyelőség az érintett szakhatóságokat is bevonja az eljárás lefolytatásába, valamint gondoskodik közmeghallgatás tartásáról.
Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem készítése során vizsgálni szükséges a tervezett tevékenység nélküli alapállapotot és a rendelkezésre álló műszaki tervek figyelembe vételével számítani, becsülni szükséges a tevékenység várható környezeti hatásait az építés, üzemeltetés és a felhagyás időszakában. Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem fontos része az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése és a tevékenységből származó kibocsátások mérésére, ellenőrzésére szolgáló módszerek ismertetése.
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lezárásaként az eljáró felügyelőség határozatot hoz.
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás eredménye
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás eredményeként az illetékes felügyelőség határozatot hoz a benyújtott egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalma, a saját és szakhatóságok megállapításai és az érintett ügyfelek észrevételei alapján. A felügyelőség dönthet az egységes környezethasználati engedély kiadásáról vagy a kérelem elutasításáról.
A sikeres egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során az egységes környezethasználati engedély kiadásra kerül, amelyben elő vannak írva a talaj, a levegő és víz szennyezésének megelőzésére, a zajkibocsátás mérséklésére, a hulladékokkal való környezetkímélő gazdálkodás céljából szükséges intézkedések, környezetvédelmi követelmények, valamint kibocsátási határértékek és azok teljesítésére vonatkozó határidők, továbbá a felügyelőség hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásra kerülnek, ha annak feltételei fennállnak.
Az egységes környezethasználati engedély (IPPC engedély) kiadása
Az egységes környezethasználati engedély (IPPC engedély – Integrated Pollution Prevention And Control) a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek által kiadható egyik engedélyforma, melyet a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 2. számú mellékletében szereplő tevékenységek engedélyeként adhatnak ki. Az egységes környezethasználati engedély (IPPC engedély) kiadásának előfeltétele az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (esetleg a környezeti hatásvizsgálati eljárással együttesen) lefolytatása az egységes környezethasználati engedély kérelem alapján.
Az egységes környezethasználati engedély kérelmi dokumentáció elkészítése időigényes folyamat, akár 1-2 hónapig is eltarthat. Az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében lefolytatott hatásvizsgálatra az illetékes felügyelőségnek (nettó) 3 hónapja van, de az eljárás akár fél-egy évig is eltart.
Az engedélyt meghatározott időszakra adja ki a hatóság, amely nem lehet rövidebb mint tíz év.
Az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek
Az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 2. mellékletében vannak felsorolva.
Az egységes környezethasználati engedély (IPPC engedély) tartalma
Az egységes környezethasználati engedély (IPPC engedély) tartalmi követelményeit a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 11. számú melléklete tartalmazza.
Az egységes környezethasználati engedély (IPPC engedély) felülvizsgálata
Az egységes környezethasználati engedély (IPPC engedély) lejártakor, ha a tevékenységet továbbra is folytatni szeretnék, tevékenység folytatása során ötévente vagy az engedélyezett tevékenység jelentős módosítása esetén el kell végezni az engedélyben megfogalmazott követelmények és előírások felülvizsgálatát. A környezetvédelmi felülvizsgálat során készítendő dokumentáció tartalmát a 12/1996. (VII.4.) KTM rendelet 2. sz. melléklete (vonatkozó rendelet [3]) határozza meg.