A környezeti hatásvizsgálati eljárás szükségessége, célja

A 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (vonatkozó rendelet [1]) 1. számú melléklete sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyeknél minden esetben környezeti hatásvizsgálat eljárás lefolytatására van szükség, míg a 3. számú melléklet hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a hatóságnak egyedileg kell döntést hoznia abban a kérdésben, hogy a projekt járhat-e olyan jelentős környezeti hatással, amely alapján környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására van szükség. A környezeti hatásvizsgálati eljárás célja a környezetvédelmi engedély megszerzése. Az engedély két fő fókusza a beruházás környezeti hatásainak meghatározása és a környezethasználat feltételeinek megállapítása.

 

A környezeti hatásvizsgálati eljárás

A környezeti hatásvizsgálati eljárás megkezdése előtt a tevékenység végzőjének el kell készíttetnie a környezeti hatástanulmányt, amely tartalmi elemeit 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (vonatkozó rendelet [1]). 6. számú melléklete tartalmazza. A környezeti hatástanulmányt csak szakértői jogosultsággal rendelkező szakember készítheti el (vonatkozó rendelet [2]). A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó kérelmére indul, amely eljárás lefolytatására az illetékes felügyelőségnek (nettó) 90 nap áll rendelkezésére.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás megkezdését követően a felügyelőség hirdetményt (közleményt) tesz közé az eljárás megindításáról, továbbá a telepítés helye szerinti település jegyzőjének is megküldi a közleményt és a benyújtott dokumentációt annak érdekében, hogy a vélhetően érintett közvélemény is értesülhessen az eljárás megindításáról és megtehesse az észrevételét a tervezett tevékenységgel és hatásaival kapcsolatban. Az eljáró felügyelőség az érintett szakhatóságokat is bevonja az eljárás lefolytatásába, valamint gondoskodik közmeghallgatás tartásáról. A környezeti hatásvizsgálat alapján készülő környezeti hatástanulmányban vizsgálni szükséges a tervezett tevékenység nélküli alapállapotot és a rendelkezésre álló műszaki tervek figyelembe vételével számítani, becsülni szükséges a tevékenység várható környezeti hatásait (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, környezeti elemek rendszereire) az építés, üzemeltetés és a felhagyás időszakában egyaránt.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás lezárásaként az eljáró felügyelőség határozatot hoz.

 

A környezeti hatásvizsgálati eljárás eredménye

A környezeti hatásvizsgálati eljárás eredményeként az illetékes felügyelőség határozatot hoz a benyújtott környezeti hatástanulmány tartalma, a saját és szakhatóságok megállapításai és az érintett ügyfelek észrevételei alapján. A felügyelőség dönthet a környezetvédelmi engedély kiadásáról vagy a kérelem elutasításáról. A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelem elutasításra kerül, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná

• a Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott környezeti célállapotok elérését ;
• Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

A sikeres környezeti hatásvizsgálati eljárás során a környezetvédelmi engedély kiadásra kerül, amelyben elő vannak írva azok az intézkedések, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére és megszüntetésére vonatkoznak, valamint a felügyelőség hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásra kerülnek, ha annak feltételei fennállnak.

 

A környezeti hatástanulmány

Egyes építési beruházások, telephely fejlesztések; állattartási-, növénytermesztési-, termelési-, gyártási-, szolgáltatói technológiai váltások, újítások bevezetésekor a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban vonatkozó rendelet [1]) alapján környezeti hatástanulmányt (a továbbiakban KHT) kell benyújtani a környezet védelméért felelős hatóságnak. A hatástanulmány alapján indul el az eljárás, melynek célja a szakhatóság által kiadott környezetvédelmi engedély megszerzése, mely előfeltétele gyakran nem csak a majdani működésnek, hanem magának az építési beruházás megkezdésének is. A környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek listáját a vonatkozó rendelet [1] 1. sz. melléklete tartalmazza.

A környezeti hatástanulmányban a kiindulási állapotot vizsgálva és alapadatként számításba véve; a rendelkezésre álló adatok alapján számítani, vagy becsülni szükséges a tevékenység várható környezeti hatásait az építés, üzemeltetés és a felhagyás időszakában egyaránt. A környezeti hatástanulmány elengedhetetlen része környezetterhelés hatásterületének meghatározása.

 

A környezeti hatástanulmány tartalmi követelményei

A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a vonatkozó rendelet [1] 6. számú melléklete tartalmazza.

 

A környezeti hatástanulmány készítése

A KHT egyes részeit szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el (vonatkozó rendelet [2]: 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről). A KHT készítése hosszú folyamat (min,. 1-3 hónap). A dokumentáció összeállításában min. 3-7 szakértő vesz részt. A résztvevők száma függ a feladat bonyolultságától és attól, hogy az egyes szakértők hányféle jogosultsággal rendelkeznek. Az általános közigazgatási rendtartás (2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról) összesen 3 hónapot ad a szakhatóságnak a végső döntés meghozatalára.

 

A környezetvédelmi engedély kiadása

A környezetvédelmi engedély a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek által kiadható egyik engedély forma, melyet a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 1. számú mellékletében és a 3. számú mellékletben szereplő, jelentős környezeti hatással rendelkező tevékenységek engedélyeként adhatnak ki. A környezetvédelmi engedély kiadásának előfeltétele a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása a környezeti hatástanulmány alapján.

A környezetvédelmi engedély kérelmi dokumentáció (környezeti hatástanulmány) elkészítése időigényes folyamat, akár 1-2 hónapig is eltarthat. A környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében lefolytatott hatásvizsgálatra az illetékes felügyeléségnek (nettó) 90 napja van, de az eljárás akár fél évig is eltart.

A engedélyeket meghatározott időszakra adja ki a hatóság, amely nem lehet rövidebb mint öt év.

A környezetvédelmi engedély köteles tevékenységek

A környezetvédelmi engedély köteles tevékenységek a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 1. és a 3. számú mellékletében (jelentős környezeti hatással rendelkező) vannak felsorolva.

 

A környezetvédelmi engedély felülvizsgálata

A környezetvédelmi engedély lejártakor, ha a tevékenységet továbbra is folytatni szeretnék, vagy az engedélyezett tevékenység jelentős módosítása esetén el kell végezni az engedélyben megfogalmazott követelmények és előírások felülvizsgálatát. A környezetvédelmi felülvizsgálat során készítendő dokumentáció tartalmát a 12/1996. (VII.4.) KTM rendelet 2. sz. melléklete (vonatkozó rendelet [3]) határozza meg.