Előzetes vizsgálat szükségessége, célja
A 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (vonatkozó rendelet [1]) által meghatározott tevékenységek esetében a környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél, ha a tervezett tevékenység a rendelet 3. számú mellékletében szerepel, vagy a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel. Az előzetes vizsgálati eljáráshoz a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása szükséges.
Az előzetes vizsgálati eljárás célja azt eldönteni, hogy a tevékenység olyan környezeti igénybevételt jelent-e, amely indokolja részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás, illetve egységes környezethasználati engedély iránti eljárás lefolytatását.
Az előzetes vizsgálati eljárás
Az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásának alapadata az előzetes vizsgálati dokumentáció, amely tartalmi elemeit a vonatkozó rendelet [1] 4. számú melléklete tartalmazza. Az előzetes vizsgálati dokumentációt csak szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el (vonatkozó rendelet [2]). A dokumentum beadását követően 45, vagy 60 nap áll a felügyelőség rendelkezésére a döntés meghozatalához.
Az előzetes vizsgálati eljárás megkezdését követően a felügyelőség hirdetményt (közleményt) tesz közé az eljárás megindításáról, továbbá a telepítés helye szerinti település jegyzőjének is megküldi a közleményt és a benyújtott dokumentációt annak érdekében, hogy a vélhetően érintett közvélemény is értesülhessen az eljárás megindításáról és megtehesse az észrevételét a tervezett tevékenységgel és hatásaival kapcsolatban. Az eljáró felügyelőség az érintett szakhatóságokat is bevonja az eljárás lefolytatásába, valamint szükség esetén gondoskodik közmeghallgatás tartásáról. Az előzetes vizsgálati eljárás lezárása a felügyelőség által meghozott határozat.
Az előzetes vizsgálati eljárás eredménye
Az előzetes vizsgálat mint folyamat tehát egy határozattal zárul, melynek tartalma az alábbi lehet:
- a felügyelőség megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint
- jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,
- ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,
- ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, tájékoztatást ad arról, hogy a tevékenység mely egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg;
- ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;
- amennyiben az előzetes vizsgálat során a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel, ennek tényét rögzíti és megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható,
- ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció tartalmát meghatározó előírások figyelembevételével írja elő.
A határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérhető a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély kiadása, amely határidő egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.