A környezetvédelmi felülvizsgálat szükségessége

Az alábbi esetekben szükséges a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lefolytatására:

• környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély (IPPC engedély) lejártakor, ha a tevékenységet továbbra is folytatni szeretnék,
• egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység folytatása során ötévente,
• az engedélyezett tevékenység jelentős módosítása esetén,
• az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges,
• a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli,
• ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja.

 

A környezetvédelmi felülvizsgálat típusai

Két féle környezetvédelmi felülvizsgálatról rendelkezik a jogalkotó:

1. teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat,
2. részleges környezetvédelmi felülvizsgálat.

A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat során a környezeti elemek teljes spektrumát lefedi a környezetvédelmi felülvizsgálat (ez az általános eset).

A részleges környezetvédelmi felülvizsgálat célja az adott üzem egy kiválasztott környezeti elemre gyakorolt hatásának felderítése, vagy az adott elem szűk környezetben való állapotának megismerése (ez a speciális eset).

A környezetvédelmi felülvizsgálat tartalma, követelményei

A környezetvédelmi felülvizsgálat tartalmi követelményeit a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. melléklete (vonatkozó rendelet [3]) határozza meg.

A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat kiterjed (1995. évi LIII. törvény 75. §):

• Az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására.
• A tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatására.
• A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre.
• Az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására.
• A környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására.
• A tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre.
• A tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelésére.
• A környezetvédelmi felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének – s ha ez nem lehetséges – a környezet-igénybevétel és környezetszennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni.
• Alapállapot-jelentés készítése

 

A környezetvédelmi felülvizsgálat eljárása

A környezetvédelmi felülvizsgálat során a felülvizsgálandó létesítményt és alkalmazott technológiát mélységeiben meg kell ismerni, ellenőrizni és elemezni szükséges a tevékenység 5 éves adatsorait. Ezért az alapos felülvizsgálat hosszú, több (általában 1-2) hónapot igénybe vevő folyamat. Az elkészített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció értékelésére az illetékes felügyelőségnek (nettó) két hónap áll rendelkezésére, amely során a hatóság helyszíni ellenőrzést tart.